Az Európai Parlament történelmi jelentőségű hét elé néz: bizalmatlansági indítvány került napirendre az Európai Bizottság egésze ellen, amelynek tétje nem kevesebb, mint az uniós végrehajtó hatalom jövője. Bár a szavazás kimenetele előre feltételezhető, az eljárás rávilágít a brüsszeli politikai feszültségekre, a Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent övező botrányokra, és az európai intézmények elszámoltathatóságának örök kérdésére. Vajon megingathatja-e a bizalmatlansági indítvány az EU vezetését, vagy csupán szimbolikus figyelmeztetés marad a kontinens politikai térképén?
Ezen a héten rendkívüli eseménynek ad otthont az Európai Parlament: a képviselők egy, az Európai Bizottság egésze ellen benyújtott bizalmatlansági indítványról vitáznak, amelyet egy román EP-képviselő, Gheorghe Piperea kezdeményezett. Az eljárás középpontjában Ursula von der Leyen elnök áll, akinek személyét és vezetési stílusát egyre hevesebb kritikák érik, különösen a COVID-19 vakcinabeszerzések körüli, „Pfizergate”-ként elhíresült botrány miatt.
Bár a Bizottság bukása szinte kizárt, a vita és a csütörtöki szavazás messze túlmutat a puszta formalitáson: egyfajta politikai ítéletet mond a jelenlegi uniós vezetés teljesítményéről és elszámoltathatóságáról.
A 79, főként konzervatív és szuverenista képviselő által támogatott indítvány egy mélyebb, az EU jövőjéről és irányításáról szóló vita tünete. Rávilágít az Európai Parlamenten belüli, egyre élesedő politikai törésvonalakra a hagyományos néppárti-szocialista-liberális többség és a jobboldali erők között. Ez a mostani összecsapás nem csupán egy elszigetelt támadás a Bizottság ellen, hanem egy komoly figyelmeztetés von der Leyen számára, amely meghatározhatja politikai mozgásterét a 2029-ig tartó ciklusban, és próbára teszi az őt támogató koalíció egységét egy olyan időszakban, amikor az Uniónak sürgős és egységes válaszokat kellene adnia a kontinens előtt álló kihívásokra.
Send messages to your elected MEPs asking them to vote for the Motion of No Confidence against Ursula, next Thursday, in the European Parliament, Strasbourg, plenary session, and send Ursula home. #gpiperea
— Gheorghe Piperea (@GPiperea) July 4, 2025
A bizalmatlansági indítvány középpontjában az úgynevezett „Pfizergate”-botrány áll, amely az átláthatóság súlyos hiányára világít rá az EU eddigi legnagyobb vakcinabeszerzési szerződésével kapcsolatban.
A vádak szerint Ursula von der Leyen személyesen, szöveges üzeneteken keresztül tárgyalt a Pfizer vezérigazgatójával, Albert Bourlával egy több milliárd eurós megállapodásról,
ám ezeknek az üzeneteknek a kiadását a Bizottság később megtagadta, arra hivatkozva, hogy azok „rövid életűek” és nem tartoznak a hivatalos dokumentumok körébe. Ezt az érvelést az Európai Unió Törvényszéke nemrégiben megsemmisítette, kimondva, hogy a Bizottság nem indokolta meg hitelt érdemlően, miért nem fér hozzá a kért dokumentumokhoz. Az ügy komolyságát jelzi, hogy az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot folytat, ami tovább nehezíti von der Leyen helyzetét.
Az indítvány további súlyos kritikát fogalmaz meg a Bizottság pénzgazdálkodásával és felügyeleti gyakorlatával kapcsolatban. A képviselők szerint komoly hiányosságok merültek fel az EU Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközének (RRF) végrehajtásában, és felvetik az uniós források nem megfelelő felhasználásának gyanúját. Bár az Európai Csalás Elleni Hivatal (OLAF) rendszeresen tár fel visszaéléseket az uniós pénzekkel kapcsolatban a tagállamokban, a mostani vádak közvetlenül a Bizottság ellenőrzési mechanizmusainak gyengeségét kifogásolják.
A pénzügyi aggályok mellett az indítvány politikai és jogi természetű vádakat is tartalmaz, amelyek a Bizottság hatáskör-túllépésére utalnak. Az egyik ilyen pont a tagállami választásokba való állítólagos beavatkozás, amelyet a Bizottság a digitális szolgáltatásokról szóló rendelet (DSA) téves alkalmazásával követett el Németországban és Romániában. Ez a vád ráadásul pont egy olyan időszakban merül fel, amikor több tagállam is aggodalmát fejezte ki az online dezinformáció és a választási folyamatokba való beavatkozás miatt, így sürgetik a Bizottságot, hogy lépjen fel határozottabban.
Az indítvány szerint a Bizottság nemcsak, hogy lassan reagál a külső fenyegetésekre, hanem maga is visszaél az eszközeivel politikai folyamatok befolyásolására.
A bizalmatlansági indítvány hivatalos parlamenti eljárássá válásához a 720 fős Európai Parlament legalább egytizedének, azaz 72 képviselőnek az aláírására volt szükség. Ezt a küszöböt a Gheorghe Piperea román konzervatív képviselő által vezetett kezdeményezés sikeresen teljesítette, sőt, túl is lépte. Az aláírók zöme a jobboldali, euroszkeptikus frakciókból került ki, beleértve Piperea saját képviselőcsoportját, az ECR-t, a Patrióták Európáért és a Szuverén Nemzetek Európája csoportokat, valamint független képviselőket. Az eljárásrend szerint az indítványról a hétfői vita után legkorábban 48 órával lehet szavazni, így kerül sor a csütörtöki voksolásra. A név szerinti szavazás kimenetele azonban egy rendkívül nehezen elérhető feltételhez kötött: a Bizottság leváltásához kettős többség, azaz a leadott szavazatok kétharmadának támogatása és az összes képviselő abszolút többségének (minimum 361 szavazat) egyidejű teljesülése szükséges.
A politikai erőviszonyok inkább a bizalmatlansági indítvány bukását vetítik előre. Ursula von der Leyen politikai otthona, a Parlament legnagyobb frakciója, az Európai Néppárt (EPP) jelezte, hogy egységesen és határozottan az indítvány ellen fog szavazni. „Ez a hátországi képviselőknek, (Vlagyimir Putyin orosz elnök) barátainak a listája. Ők ukránellenesek és EU-ellenesek” – mondta pénteken Daniel Köster, az Európai Néppárt szóvivője. Bár von der Leyen a centrumpártok – a Szocialisták és Demokraták (S&D) és a liberális Renew Europe – körében is egyre több kritikát kap, ezek a frakciók egyértelművé tették, hogy nem fognak a szélsőjobboldallal szövetkezni a Bizottság megbuktatására.
A centrista frakciók dilemmája jól mutatja a helyzet politikai összetettségét. Az S&D és a Renew is elégedetlen von der Leyen egyes lépéseivel, különösen azokkal, amelyek szerintük a jobboldalnak tesznek engedményeket, de a bizalmatlansági indítvány támogatása számukra politikailag vállalhatatlan lenne és egy komoly intézményi válsághoz vezetne. Ehelyett a helyzetet inkább arra használják, hogy nyomást gyakoroljanak a Bizottság elnökére és a saját politikai céljaikat hangsúlyozzák. Ennek eredményeként a szavazás várhatóan nem hoz meglepetést, de egy fontos politikai erőfelmérő lesz, amely megmutatja a von der Leyent támogató koalíció törékenységét és a Parlamentben élesedő politikai harcokat.
A von der Leyen elleni bizalmatlansági indítvány legfőbb jelentősége abban áll, hogy szimbolikus politikai ítéletet hoz a Bizottság teljesítményéről és az EU intézményi bizalmatlanságáról.
Bár a szavazás kimenetele valószínűsíthető – a kettős többség hiánya miatt az indítvány valószínűleg elbukik –, az eljárás rávilágít az Európai Parlamenten belüli egyre élesedő törésvonalakra. A konzervatív és szélsőjobboldali frakciók (pl. ECR, Patrióták és Szuverén Nemzetek) a Bizottság elleni offenzívát kihasználják az európai integráció elleni retorikájuk erősítésére, miközben a hagyományos centrumtöbbség (EPP, S&D, Renew) egysége meggyengülhet.
A jövőt illetően az indítvány hosszú távú következményei a jobboldali pártok pozíciójának megerősödésében rejlenek. Bár a Bizottság bukása kizárt, a szavazás lehetőséget teremt a szélsőjobboldalnak, hogy koalíciós partnereket szerezzen a centrumpártokban. A jobboldali csoportok esélyei azonban korlátozottak: a Von der Leyent támogató EPP és a centrumpártok közötti szövetség továbbra is kulcsfontosságú az uniós döntéshozatalban. Az indítvány inkább figyelmeztető jelző marad, amely arra kényszeríti a Bizottságot, hogy javítsa átláthatóságát és erősítse a tagállami együttműködést. A jobboldal sikerének kulcsa pedig a frakciók közötti szövetségekben rejlik majd, de a jelenlegi politikai erőviszonyok mellett a parlamenti többségük megszerzése még hosszú távú cél marad.
Szemlézte: Csongrády Márton
Tetszett a cikk? Hasonló tartalmakért kövess minket a Facebookon
