2025 júniusában Donald Trump légicsapásokat rendelt el Irán három nukleáris létesítménye ellen, amellyel új szintre emelte a feszültséget a Közel-Keleten. A támadást egyesek határozott nemzetbiztonsági lépésként üdvözölték, mások azonban veszélyes eszkalációnak tartják, amely alááshatja a diplomácia lehetőségét. A republikánus oldalon belül is megosztottság alakult ki: több befolyásos hang szerint a beavatkozás nem egyeztethető össze Trump „America First” politikájával, és sokkal inkább Izrael stratégiai érdekeit szolgálja. A cikk azt vizsgálja, milyen érvek és ellenérvek övezik az akciót, és milyen hosszú távú következményekkel járhat az Egyesült Államokra és a nemzetközi közösségre nézve.

Mialatt Benjamin Netanjahu a Fehér Házba, az izraeli tárgyalóküldöttség pedig Dohába utazott az újabb, Donald Trump által támogatott gázai tűzszüneti megállapodás véglegesítésére, egy szokatlan ám figyelemreméltó palesztin kezdeményezés látott napvilágot. A Wall Street Journal és a Jerusalem Post  beszámolói szerint a ciszjordániai Hebron ősi területének prominens sejkjei a megszokottól merőben eltérő megállapodási javaslatot vázoltak fel a zsidó állammal való békés együttélés érdekében.

A modern amerikai történelemben példátlan összecsapás zajlik a politikai akarat és a független monetáris politika között. A küzdelem főszereplői Donald Trump, az Egyesült Államok elnöke, és Jerome Powell, a Federal Reserve elnöke, akit eredetileg éppen Trump nevezett ki. Kapcsolatuk két cikluson átívelő drámája mára túlmutat a személyes ellentéteken; a tét a világ legbefolyásosabb központi bankjának intézményi függetlensége és hitele.

Az utóbbi időkben Brazília és Kína szorosabb gazdasági, technológiai és politikai kapcsolatokat alakítottak ki egymással.

Donald Trump július 4-én aláírta a „nagy és gyönyörűként” emlegetett törvényt. A költségvetési csomag a többi között megemeli az adósságplafont és átalakítja az adózási rendszert.

Az Európai Parlament történelmi jelentőségű hét elé néz: bizalmatlansági indítvány került napirendre az Európai Bizottság egésze ellen, amelynek tétje nem kevesebb, mint az uniós végrehajtó hatalom jövője. Bár a szavazás kimenetele előre feltételezhető, az eljárás rávilágít a brüsszeli politikai feszültségekre, a Bizottság elnökét, Ursula von der Leyent övező botrányokra, és az európai intézmények elszámoltathatóságának örök kérdésére. Vajon megingathatja-e a bizalmatlansági indítvány az EU vezetését, vagy csupán szimbolikus figyelmeztetés marad a kontinens politikai térképén?

Vajon Zohran Mamdani meglepetés győzelme kiránthatja-e a politikai útvesztőben eltévedt Demokrata Pártot, hogy aztán elindítsa egy progresszív, baloldali irányba?

Ukrajna további támogatása és Európa védelme a legfontosabb tárgyalt problémák között szerepelt a június 26-i EU csúcstalálkozón. Bár a legtöbb kérdésben nem volt egyetértés a vezetők között, Európa védelme kapcsán több egyezség is született.

Több mint 210 keresztényt mészároltak le a fuláni fegyveresek, amikor megtámadtak egy közösségi, menekültek számára kialakított szálláshelyet a nigériai Benue államban. Ez az áldozatok magas számát tekintve a legsúlyosabb keresztények elleni támadás a régióban, azonban már hónapok óta folyamatosak a vallási motivációból elkövetett halálos atrocitások Nigéria középső területein.

Dél-Korea új elnöke, I Dzsemjong új fejezetet kíván nyitni országának külpolitikájában. A korábbi értékalapú megközelítést egy józanabb, érdekalapú irányra cserélné, amely nem ideológiai szövetségeket keres, hanem a nemzeti gazdasági és biztonsági érdekeket helyezi előtérbe — mindezt egy geopolitikai viharzónában, ahol a mozgástér szűk és az ellentmondások számosak.

Csaknem húsz évvel az Európai Unióhoz való csatlakozása után, Bulgária – számos kormányváltás, politikai instabilitás és háborús időszak következményeinek kezelése ellenére – teljesíteni tudta a maastrichti konvergenciakritériumokat, így lehetővé vált számára az euró bevezetése.

Nayib Bukele, El Salvador elnöke a populista jobboldali vezetők egyik ikonjává vált Latin-Amerikában és azon túl is. Kormányzata azt állítja, hogy olyasmit ért el, amire sok demokrácia képtelen volt: drasztikusan csökkentette az erőszakos bűncselekmények számát.

2025 júniusában Kapu Tibor lett az első magyar, aki a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) érkezett, részt véve a Texasban alapított Axiom Space által szervezett kereskedelmi küldetésben. Ez az esemény nem csupán a magyar űrkutatás történelmének mérföldköve, hanem fontos jelképe is a magyar tudomány és nemzetközi együttműködés jövőjének.

Az, hogy az Egyesült Államok lemarad az AI (mesterséges intelligencia) terén Kínával szemben, nem végzetes – de a fenyegetés figyelmen kívül hagyása az lehet.

A közelmúltbeli amerikai-izraeli katonai csapások Irán nukleáris létesítményei ellen drámaian átformálták a közel-keleti helyzetet. A konfliktus hátterében mélyen gyökerező biztonsági dilemmák, technológiai kényszerek és súlyos geopolitikai kockázatok húzódnak.

Los Angelesben hamar elmérgesedtek a dolgok az amerikai bevándorlási hatóság (ICE) nagyszabású, illegális bevándorlókat célzó razziái miatt. Az emberek az intézkedésekre először csak tiltakozással, majd később erőszakkal válaszoltak, és a város vezetése kénytelen volt rendkívüli állapotot kihirdetni, és a legkritikusabb területeken kijárási tilalmat bevezetni. Donald Trump kivezényelte a Nemzeti Gárdát és a tengerészgyalogosokat, és bejelentette, hogy a katonai jelenlét fennmarad mindaddig, amíg a közbiztonság ezt megkívánja. Hogyan jutott el idáig a menedékváros? 

A G7-csúcstalálkozók régóta a világ legbefolyásosabb demokráciáinak fórumaiként működnek, de az idei kanadai rendezvény inkább a megosztottságot, mint az egységet demonstrálta.

A 2025. június 16-i energiaügyi miniszteri csúcstalálkozó újabb fontos mérföldkőként szolgált az Európai Unió energetikai átalakulásának folyamatában. A Transport, Telecommunications and Energy Council (TTE) keretében megrendezett informális tanácskozás középpontjában az orosz energiahordozóktól való fokozatos és fenntartható leválás, az ellátásbiztonság szavatolása, valamint az energiapiac stabilitásának megőrzése állt.

2025. júniusában Izrael célzott katonai műveletet hajtott végre Irán területén, amely több, katonailag és stratégiailag kiemelten fontos létesítményt érintett.

Miután a világ napok óta az Egyesült Államokra figyelt, mi lesz a reakciója az Irán és Izrael között kibontakozó konfliktusra, végül június 21-én este amerikai bombázók mértek csapásokat Irán három legfontosabb nukleáris létesítményére. Donald Trump “ünnepélyes katonai siker” -ként könyvelte el a támadást, az események pontos kimenetele azonban még beláthatatlan.

A 2024-es nyári olimpiai játékokon, amelyeket Párizsban rendeztek meg, az állítólagos női algériai ökölvívó, Imane Khelif hatalmas vihart kavart – nemcsak az ökölvívó színtéren, hanem a fair play, a nem, a nemi identitás és a sport kapcsolatának kérdésében is. A sportoló ugyanis annak ellenére versenyzett a női kategóriában, hogy XY kromoszómákkal rendelkezett, ami a biológiai nem téves azonosítására utal.

Az Európai Unió energiaügyi minisztereinek 2025. június 16-i csúcstalálkozója új megvilágításba helyezte a blokkon belüli mély törésvonalakat. A tanácskozás, amelynek célja az orosz energiaimport 2027-ig történő teljes kivezetésének véglegesítése lett volna, kudarcba fulladt. Magyarország és Szlovákia vétója, valamint Franciaország és Belgium vonakodása meghiúsította az egységes álláspont kialakítását, és rávilágított arra a küzdelmes útra, amely még az EU előtt áll a valódi stratégiai autonómia eléréséhez. 

Bassár el-Aszad rezsimjének 2024. decemberi bukása reményt hozott a háború sújtotta Szíriának. A zsarnokság végét ünneplő eufória és egy új, befogadó kormányzat ígérete azonban egy sötét paradoxonnal szembesült: a hatalmi vákuum ideális táptalajt teremtett az Iszlám Állam (ISIS) újjáéledéséhez. A kezdeti optimizmust gyorsan felváltotta a felismerés, hogy a terrorcsoport, amely távolról sem szenvedett vereséget, most a politikai instabilitást kihasználva fenyegeti Szíria törékeny jövőjét.

Az elmúlt napokban folyamatossá váltak az Izrael és Irán közötti heves rakétaváltások a zsidó állam június 13-i, katonai és nukleáris célpontok ellen kivitelezett meglepetés-támadását követően. A korábbi konfrontációk során tapasztalt mértékletességnek most nyomát sem láthatjuk, így a régióban és világszerte is fokozódnak a Közel-Kelet jövőjével kapcsolatos aggodalmak.

Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő június eleji telefonbeszélgetése mérföldkő lehet az Egyesült Államok és Kína közötti viszony alakulásában. A több mint egyórás egyeztetés középpontjában a kereskedelmi feszültségek enyhítése, a stratégiai nyersanyagok, különösen a ritkaföldfémek exportjának kérdése, valamint a diplomáciai kommunikáció újraindítása állt. Ez volt az első közvetlen kapcsolatfelvétel a két vezető között Trump újraválasztása óta, így jelentős szimbolikus és politikai töltettel bírt.

Két egó, két birodalom, két Amerika – Trumpé és Muské – a legnyilvánosabb térben, a közösségi médián keresztül rombolja egymást. Nem pusztán személyes ellentét ez, hanem kétféle hatalomformálás összeütközése, amely az Egyesült Államok presztízsét és stabilitását is rongálja.

Hosszú hónapok politikai zűrzavara után ismét van elnöke Dél-Koreának: június 3-án, meggyőző fölénnyel nyerte meg az elnökválasztást a korábbi ellenzéki vezető, I Dzsemjong. Az új elnök hivatalba lépése azonban külpolitikai szempontból is rendkívüli időszakra esik. Így az otthoni és külső kihívások közepette kérdéses, hogy a magát “pragmatikusnak’’ valló I óvatos optimizmusa be tudja-e váltani a hozzá fűzött reményeket.

Friedrich Merz magabiztosan nyilatkozott a Donald Trump amerikai elnökkel folytatott első hivatalos találkozójáról: "az amerikai kormány meghallgat, elfogad más véleményeket, de nem szabad hagyni, hogy megfélemlítsen". A német kancellár látogatása a transzatlanti kapcsolat megerősítésének szándékát jelezte, de világos határokkal. Merz stratégiája az együttműködés, és a Trump-féle nyomásgyakorlás csapdáinak elkerülése kényes egyensúlykeresésre épült. Hogyan alakulhat a jövőben Európa és az Egyesült Államok kapcsolata?

Miközben Gázában humanitárius katasztrófa van kibontakozóban, az ENSZ Biztonsági Tanácsa túlnyomó többséggel megszavazta volna azt a határozatot, amely „azonnali, feltétel nélküli, és tartós” tűzszünetre szólította volna fel a feleket, de az Egyesült Államok vétója megakadályozta annak elfogadását. A döntés tovább élezte a nemzetközi vitát a konfliktus és a humanitárius helyzet kezeléséről. Miért tartotta Washington ezt a lépést szükségesnek?

A világ legfejlettebb technológiája egy apró szigeten összpontosul, amelyet egy globális nagyhatalom a saját területének tekint. Ez nem egy futurisztikus regény alaphelyzete, hanem a jelen valósága a Tajvani-szorosban.